Ősi és fáradságos munka

 

Madagaszkár türkizkék vizét és buja erdőit metsző Nosy Be és a vele szomszédos Nosy Komba lenyűgöző tájairól és gazdag kulturális örökségéről ismert. E szigetek elmondatlan történetei között ott húzódik az ősi és fáradságos kőművesség, amely az emberi találékonyság és ellenálló képesség bizonyítéka a sziget geológiai kincseinek kiaknázásában. Nosy Be és Nosy Komba vulkanikus eredete rengeteg gránitsziklát hagyott maga után, amelyek szétszórva helyezkednek el a zord partvonalak és hegyoldalak mentén. Ezek a kövek alkotják a helyi kőipar gerincét, és az alapvető építkezésektől az infrastruktúra-fejlesztésig mindenhez biztosítanak anyagot. 

​​

A helyi kőművesek, akik közül sokan Madagaszkár déli vidékeiről vándoroltak be, nap mint nap foglalkoznak kőfejtéssel, tisztán kézi technikákat alkalmazva. Ez a munkaerő nemcsak az egyes családokat támogatja, hanem anyagilag is hozzájárul a regionális fejlődéshez.

​

Egy ilyen kőtörő közösséget látogattam meg Nosy Be szigeten. Az itt dolgozók nagyon messziről, Madagaszkár fő szigetének a legdélebbi csücskéről költöztek ide egy jobb jövő megalapozásának érdekében. Már egy éve itt élnek és kivétel nélkül minden nap kőtöréssel foglalkoznak. Az a céljuk, hogy egy tehénre való összeggel a zsebükben térhessenek haza. A felaprított gránitköveket 15 kilós zsákokban gyűjtik, melynek ára 5.000 Ariary (azaz 1 Euro). Egy tehén ára pedig 2.000.000 Ariary (azaz 400 Euro). 

​

Nosy Be kőművesei a hagyományokban, az ökológiai tudatosságban és az emberi kitartásban mélyen gyökerező munkaformát testesítenek meg. Minden egyes, kalapáccsal és tűzzel formált gránittömbben az alkalmazkodás, a szakértelem és a csendes ellenálló képesség története rejlik – olyan alapvető elemek, mint maga a kőzet.