Akik a Kanchendzongát dicsőítik ...

​

A lepcsák és butiák a Himalája keleti részén élő őshonos közösségek, elsősorban a festői vízesésekkel tarkított esdőerdőiről híres indiai Sikimben, valamint Nepál és Bhután egyes részein élnek. Gazdag kulturális örökséggel és mély kapcsolattal rendelkeznek a természettel.​

 

Ezek a népek harmóniában élnek az erdővel, megélhetésük forrásaként erre támaszkodnak. Képzett vadászok, gyűjtögetők és földművesek, akik fenntartható módon használják a föld erőforrásait. Spirituális hiedelmeik az animizmusban gyökereznek, nagy hangsúlyt fektetve a természet imádatára és a föld, valamint teremtményei iránti tiszteletre.

 

A lepcsa közösség egyedi kulturális gyakorlatairól ismert, beleértve a hagyományos táncot, zenét és művészetet. Kézművességük, mint például a szövés és a fafaragás, tükrözi képességeiket és kreativitásukat. Gyűjtögető életmódjuknak köszönhetően, asztalukra sokszor kerül páfrány, csalán, különböző féle gomba, valamint sok erdei bogyó, amelyet a környező esőerdőkben gyűjtenek be. Sikimben több mit 300 páfrányfaj őshonos, melyek közül csupán 7 faj ehető. 

​

Dzongu környékén lévő falvakban élő lepcsák főleg fekete kardamont termesztenek. A magasan fekvő, erősen csapadékos vidék ideális ennek a ritka fűszernövénynek a termesztéséhez. Akárcsak a kávébab esetében, a legkülönlegesebb feketekardamon az, amelyet a cibetmacska megesz és félig megemésztett állapotban az ürülékéből szednek össze. Ehhez a bizarr ínyencséghez elég nehéz hozzájutni.

​

​A lepcsákhoz hasonlóan, a butiák is képzett kézművesek, akik híresek a szövés, fafaragás és fémmegmunkálás terén szerzett tudásukról. Hagyományos ruházatuk, melyet bonyolult minták és díszek díszítenek, tükrözi művészi szakértelmüket. A butia konyha, olyan ételekkel, mint a „momo” és a „thukpa”, szintén kulturális identitásuk lényeges részét képezi.

 

A modernizáció és a kulturális asszimiláció miatti kihívások ellenére ezek a népek továbbra is őrzi hagyományaikat és szokásaikat. Erőfeszítéseket tesznek nyelvük, kultúrájuk és történelmük dokumentálására és népszerűsítésére, biztosítva, hogy ezek az örökségek fennmaradjanak a jövő generációi számára.

 

A lepcsa és butia nép egyaránt jelentős szerepet játszik Sikim kulturális sokszínűségében, hozzájárulva az állam gazdag hagyomány- és szokásvilágához. Kapcsolatuk a természettel és egyedi kulturális gyakorlataik a régió identitásának szerves részévé teszik őket.