Busójárás, avagy a magyar karnevál  

 

Minden évben, közvetlenül a nagyböjt előtt ünneplik a Farsangot, avagy a Kelet karneválját. Ez az ünnep a katolikus örökség és a pogány hagyományok erőteljes keveréke, ekkor kezdődik a tavasz.

 

A legenda szerint a mohácsiak elmenekültek a városból, és a közeli mocsarakban és erdőkben laktak, hogy elkerüljék az oszmán csapatokat. A sokacoknak annyira elege lett a megszállásból, hogy különféle fegyvereket és ijesztő maszkokat faragtak maguknak, és egy viharos éjszakán felvették a maszkjukat, és annyi zajt csaptak, amennyit csak lehetett. 

 

A törökök annyira megijedtek a zajtól, a maszkoktól és az éjszakai vihartól, hogy azt hitték, démonok támadják meg őket, és napkelte előtt elfutottak a városból.

 

A busójárás Magyarországon a farsangi ünnepek között egyedülálló mohácsi hagyomány. Csakúgy, mint a riói vagy velencei karnevál, a busójárás is elválaszthatatlanul összefügg az öltözködéssel és az ünnepléssel. 

 

Mohácson a fiatal férfiak ijesztő álarcok mögé rejtik az arcukat, hordják a pásztorok „subaját” (ezek nagy, földet érő gyapjúkabátok), és csínyt és mindenféle huncutságot űznek. A nők pedig népi viseletbe öltöznek és arcukat fekete csipkés maszkkal takarják el. Még kisgyerekek is részt vesznek a mókában.