Tandel Eszter
Nomádok... emberek házak nélkül, viszont sátrakkal, melyeket otthonuknak hívnak
Halványuló kultúra
Belegondoltál már abba, hogy milyen lenne, ha nem számolnánk az idő múlását? Nem lenne naptárunk, sem ébresztőóránk, akkor kelnénk és feküdnénk, amikor a természet arra jelzést ad. Szinte hihetetlen, de az eltűnőben lévő, ám még mindig létező nomád törzsek valahogy így élnek.
A városi élet állandó nyüzsgése által uralt világban léteznek olyan közösségek, amelyek dacolnak a letelepedett lét normáival, és az örökmozgás körül forgó életmódot élik. Ezeknek a népeknek gazdag történelmük van a hagyományos életmód követésében, és sokan közülük még mindig nomádként élnek szerte a világon.
A pásztor nomádok állattenyésztéssel foglalkoznak, Csordáikkal együtt legelőt és vízforrásokat keresnek. Ez az életmód gyakran megtalálható a száraz és félszáraz régiókban, ahol a mezőgazdaság kihívást jelent. A pásztor nomádok szoros kapcsolatban állnak állataikkal, amelyek táplálékot, ruházatot és szállítást biztosítanak számukra.
Örök mozgásban...
Egy év leforgása alatt a pásztor nomádok többször is költöznek. Költözésük idejét mindig állataik igényei határozzák meg. A jó minőségű legelők nagy fontossággal bírnak, hiszen ez a fő alapja az állatállomány fennmaradásának. A nomád törzsek általában a magas hegyvidékeken élnek, ahol annak ellenére, hogy zord körülmények uralkodnak, kiváló legelők vannak állataik számára.
Legtöbb nomád törzs az évszakok váltakozásakor, évente négyszer költözik, de a Himalája magas hegyei közt élő törzsek gyakrabban is útra kelnek. Vannak olyan törzsek is, amelyek félnomád életformát követnek. Ez azt jelenti, hogy időnként vissza-visszatérnek bizonyos völgyekbe.
Ilyenek például a Ladakhban, India északi tartományában élő csangpák. A több mint négyezer méter magasan húzódó völgyek közt van olyan, amelyben melegvizű források találhatóak. Itt a legelők nem fagynak be annyira mint más vidékeken és az állatok könnyen élelemhez jutnak. Ugyanakkor a források ivóvízforrásként ellátják a törzsek vízigényét. Az ilyen völgyekben egyszerű kőrakásokat állítanak, amelyek karámként szolgálnak az állatoknak, valamint egyszerű kő házakat is építenek. Ezekben a kőházakban általában az idősek laknak, hiszen egy sátorhoz képest valamivel jobb védettséget biztosít számukra.
Minden egyes költözés alkalmával visznek mindent magukkal, otthonukat is beleértve. A költözést önerőből, állataik segítségével hajtják véghez. Minden pásztor nomád törzsnek vannak teherbíró állatai is. Vidéktől függően ilyenek például a lovak, jakok, tevék.
A költözés folyamata általában egy-másfél hétig tart. Ez az idő magába foglalja a sátrak összeszedését, a teherbíró állatokra való pakolást, az állatokkal való lassú vonulást, valamint majd az új tábor felépítését. Valljuk be, kemény munka, éspersze mindezt sok esetben hidegben, zord időben hajtják véghez.
Hogyan tovább?
A világ különböző részein élő nomád pásztorok gyakran más-más nehézségeket élnek át életük során. A nomád pásztorkodást gyakorló közösségek többnyire szegény vidéki emberekből állnak. Legtöbbjük kistermelő, akik megélhetési céllal tenyésztenek állatokat. Néhány kihívás, amellyel szembe kell nézniük: a korlátozott erőforrások, a rossz időjárási körülmények és a rossz infrastruktúra. A legtöbb helyen a legelők elvesznek az olyan fejlesztési projektek miatt, mint az utak, épületek és bányászati vállalkozások.
Emellett az ellenőrizetlen legeltetés a legelők kimerüléséhez vezet. Ez gyakran konfliktushoz vezet a különböző nomád pásztorcsoportok között. A rossz időjárási viszonyok, például a csapadékhiány, a heves áradások és a viharok gyakran a pásztorok tulajdonának pusztulásához vezetnek, ami hatalmas veszteségeket okoz a szerény közösségeknek. Végül a nomád pásztorok gyakran marginalizálódnak országukban. A gazdasághoz való minimális hozzájárulásuk miatt a legtöbb kormány figyelmen kívül hagyja a nomád pásztorok igényeit. A kutatások azt mutatják, hogy sok nomád pásztor nem fér hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és más kormányzati szolgáltatások.
Annak ellenére, hogy egyáltalán nincs könnyű életük, és tisztában vannak azzal, civilizált területeken mi hogyan zajlik, a mi életünket cseppet sem irigylik. Ennek a sok nehézségnek az ellenére a fiatal generáció általában nem akar felhagyni ezzel az örökmozgásban lévő életmóddal. Lényegesen nagyon kevés fiatal telepszik le. Számukra nagyon fontos a nomádság, az állataik, a hagyományuk, amely évezredek óta él. Ez az elhivatottság az, ami életben tartja ezeket a népeket.
Csangpák
Tsaatanok
